A partir du 14 Septembre 2022, au Lycée Jacques Decour 12 Avenue Trudaine, 75009 Paris, des Cours de Hongrois sont proposés, Niveaux Débutant & Confirmé. La formation permet de passer cette langue au baccalauréat. Rendez-vous salle PR08 dès 14h30 ! Contact au 01 55 07 80 40 ou par email à iris.stollsteiner@ac-paris.fr.
Si vous êtes dans l’impossibilité de venir au lycée Jacques Decour le mercredi aprés midi, vous pouvez suivre des cours à distance par Zoom le samedi matin à partir de 10h30.
Pour plus de renseignement, veuillez contacter le professeur à l’adresse figurant sur l’affiche ci-dessous.
Le kürtőskalács (en hongrois, [ˈkyɾtøːʃkɒlaːtʃ]) ou cozonac secuiesc (en roumain) est une pâtisserie hongroise originaire de la Transylvanie, région aujourd’hui située au centre et au nord-ouest de la Roumanie. Il se présente sous la forme d’une brioche caramélisé de forme cylindrique, cuit à la broche sur un feu. Le kürtőskalács est vendu dans les pâtisseries mais plus souvent il est préparé par des vendeurs de rue, de plages ou de foires.
Adresse
Alma the Chimney Cake Factory
59 boulevard Beaumarchais, Paris 3e Du mardi au dimanche de 8 h à 18 h
Ce recueil de textes d’auteurs hongrois ayant attrait à la cuisine et aux plaisirs de la table, est paru récemment aux Éditions Ophrys. L’auteur, András Kányádi, professeur à l’Inalco, reprend des extraits de textes d’auteurs hongrois du 19° et début du 20° siècle: Kálmán Mikszáth, Gyula Krúdy, Zsigmond Móricz, Dezső Kosztolányi et Frigyes Karinthy.
Le texte hongrois est agrémenté d’informations sur le vocabulaire et son équivalent en français, notamment une rubrique: “Les 10 mots clés de l’histoire”
Ce livre permettra à l’étudiant en hongrois de comprendre et apprécier ces morceaux choisis de littérature.
Le confinement d’avril et mai 2020 a permis de tester l’enseignement du hongrois à distance avec les élèves du lycée. Cette option a été validée par l’Éducation Nationale, et permet aux élèves ne pouvant se rendre au lycée de suivre les cours le samedi matin à partir de 10h30. La participation aux cours implique l’inscription dans votre établissement au titre de l’EIE ( Enseignement inter-établissement)
Si vous êtes intéressés par cette option, veuillez nous le faire savoir en envoyant un mail à:
Ce chant a été collecté par Kodály Zoltán en 1914 à Alsócsitár en Haute Hongrie (actuellement Slovaquie). La difficulté de ce chant, comme dans beaucoup de chants hongrois est d’adapter la prosodie aux syllabes longues ou brèves, qui peuvent varier selon le couplet.
Le ton originel est sib mineur. J’ai publié aussi une version en mi mineur pour voix d’alto ou baryton. https://youtu.be/V-ltGqml2qU .
Ci-dessous la traduction des paroles:
La neige est tombée depuis longtemps sur les collines de Csitár.
J’ai entendu, mon petit ange, que ton cheval est tombé.
Tu t’es cassé le bras. Comment m’embrasseras-tu?
Alors cher petit ange, je ne pourrais pas être à toi.
Là-bas je vois un oiseau voler sous le ciel, combien j’aimerais envoyer une lettre à ma chérie
Vole ! Oiseau, si tu peux, apporte cette lettre,
Dis à ma colombe, qu’elle ne me pleure pas.
Il y a une forêt en dessous, mais elle est très loin,
Il y a deux buissons de romarin au milieu d’une forêt ronde.
L’un s’appuie sur mon épaule, l’autre sur ma chérie.
Ainsi, un jour je serais à toi, mon cher petit ange.
Három híres magyart kiválasztani nagy feladat, hiszen végtelenül sok tehetséges embert adott Magyarország a világnak. Az élet minden területén találunk kiemelkedő képességű magyarokat, legyen az mérnöki, orvosi, irodalmi, művészeti, zenei vagy az üzleti világ. Ezért választottam egy tudóst, egy művészt és egy sportolót.
Szent-Györgyi Albert
Szent-Györgyi Albert Budapesten született 1893. szeptember 16-án. Tanulmányait a Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium diákjaként végezte, majd a Budapest Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Az első világháborút követően Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai kémia terén. Ezt követően a Cambridge-i Egyetemen, F. G. Hopkins biokémia tanszékén megszerezte második doktorátusát, ezútal kémiából, majd E. C. Kendall támogatásával egy évig az Egyesült Államokban dolgozott. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter hívására jö vissza Magyarországra, ahol 1931-től 1945- ig a Szegedi Tudományegyetem orvosi vegyésze intézetének professzora, majd a Budapest Tudományegyetem Orvostudományi Karának biokémia professzora volt. 1947 végén elhagyta az országot, és a Boston melle Woods Hole-ban telepedet le. 1962-i az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója volt. Kapcsolatait Magyarországgal mindig fenntartotta, az 1960-as évektől rendszeresen hazalátogatott. 1986. október 22-én Woods Hole-ban hunyt el. Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Megállapította az összetételét (C6H8O6) és hexuronsavnak nevezte el. Hazatérve Szegeden olyan növényi forrást keresett, melyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni hexuronsavat. Erre a célra a szegedi paradicsompaprika kiválóan megfelelt: 10 liter présnedvből 6,5 gramm hexuronsavat állítottak elő. 1932-ben Szent-Györgyi – és tőle függetlenül J. Tillmans – a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal. Javaslatára a hexuronsavat a skorbut elleni hatásra utalva aszkorbinsavnak nevezték el. Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin gyártás módszerét is kidolgozták. Az 1937-es élettani-orvosi Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert nyerte el a „biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért.” A Magyar Tudományos Akadémia 1945. május 30-án tiszteletbeli tagjának választotta.
Ő az egyetlen Nobel-díjas tudósunk, aki magyar állampolgár kent Magyarországon végzett kutatásaival érdemelte ki a legmagasabb tudományos kitüntetést.
Liszt Ferenc
Liszt Ferenc, 1811. október 22. született és 1886. július 31. halt meg. Minden idők legnagyobb zongoraművésze, neves zeneszerző, karmester és tanár. A magyar Zeneakadémia alapító elnöke és professzora. Rendkívüli hírnévre és elismertségre tett szert a 19. században, virtuóz zongora játéka ámulatba ejtette közönségét. Kortársai azt mondták róla, hogy technikailag korának a legfejlettebb zongoraművésze, sőt talán minden idők legnagyobbja. Liszt Ferenc volt az egyetlen kortárs művész, akinek a zenéjét Richard Wagner elismerte és hatással is volt rá. Tartós hírnevet szerzett rendkívüli digitális képességével – billentyű játéka a történelem legjobbja – páratlan ösztönű előadóművész, zenei fantáziája korát meghaladta. Liszt Ferenc valóban utánozhatatlan módon írta be nevét a zene történelmébe.
Top 5 leghíresebb művei :
Szerelmi álmok : A Szerelmi álmok Liszt Ferenc S.541-es műjegyzékszámú, három noktürnből álló zongoraciklusa, amely eredetileg dalciklusnak készült. A mű nyomtatásban 1850-ben jelent meg. Nagyon híres.
Magyar rapszódiák : A Magyar rapszódiák Liszt Ferenc tizenkilenc darabból álló zongorasorozata, amelyben magyaros témákat dolgozott fel. A sorozaton 1839-ben kezdett dolgozni, amely – több fejlődési fokozaton keresztül – 1885-re érte el végső változatát. A sorozat néhány darabjából zenekari változat, egyből zongoraverseny is készült.
Dante-szimfónia, magnificat tétel : A Dante-szimfónia Liszt Ferenc 1855–1856-ban komponált műve, amelynek ihletője Dante Isteni színjátéka volt. Ősbemutatója 1857-ben volt Drezdában, nyomtatásban 1859-ben jelent meg a lipcsei Breitkopf und Härtel kiadó gondozásában.
első zongoraverseny : Liszt Ferenc 1. (első), Esz-dúr zongoraversenye az egyik leggyakrabban játszott zongorára írt versenymű, népszerű az előadók és a közönség körében is. A mű 1830-tól 1856-ig íródott, összesen öt változata létezik. Bemutatója 1855-ben volt Weimarban, a zongoraszólót Liszt játszotta, a zenekart Hector Berlioz dirigálta. A mű 1857-ben jelent meg nyomtatásban.
Les préludes : A Les Préludes, Liszt Ferenc legismertebb szimfonikus költeménye, sorrendben a harmadik ebben a műfajban. A darabot 1854-ben mutatták be Weimarban, és 1856-ban jelent meg nyomtatásban, Lipcsében.
Puskás Ferenc
Puskást minden idők legjobb magyar futballjátékosának tekintik, amellett, hogy hazájában köztiszteletnek örvendett, a sportág számos nagy alakja, például Cruyff, Beckenbauer, Eusébio vagy Di Stéfano is nagyra becsülte. 1927. április 1-jén Budapesten született Purczeld Ferenc néven. Apukája 1927-ben Kispestre igazolt, és miután játékosként befejezte pályafutását, edzősködni kezdett a kispesti utánpótlásnál. A fia és a grundok tehetséges fiai közül sokan bekerültek a korosztályos csapatokba ahol 1939 és 1950 között futballozott, majd a Budapesti Honvéd játékosa lett 1956-ig. Itt katona tiszti rangot kapott. Később ezért lett a beceneve Száguldó őrnagy.
1952-ben Sebes Gusztáv(szövetségi kapitány) vezetésével 2:0-ás győzelemmel az Aranycsapat (magyar labdarúgó válogatott) megszerezte a magyar labdarúgás első olimpiai aranyérmét. Hősként érkeztek haza Finnországból. A csapatkapitány Puskást a világ egyik legjobbjaként emlegették.
1954-ben a Svájci Világbajnokságon ezüstéremig vezette a válogatottat.
1950 és 1954 között a magyar nemzeti futball válogatott csapatkapitánya volt. A magyar válogatottban összesen 85 mérkőzésen 84 gólt szerzett.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc miatt nem tért haza a Honvéd külföldi túrájáról és Becsben maradt ahová rövidesen felesége és gyermeke is követte. A FIFA ezért kettő évre eltiltotta a labdarúgástól. 1958-ban,Kubala László közölte vele, hogy a Santiago Bernabéu, a Real Madrid elnöke várja. Edzőt is rúgtak ki miatta. Luís Carniglia edző mondvacsinált okból mellőzte az 1959-es BEK-döntőn, ezért Bernabéu menesztette. Alfredo Di Stéfano azt követően lett különösen jóban vele, hogy 1959 tavaszán az utolsó fordulóban, a Granada ellen gólpasszt kapott tőle, és Puskást megelőzve gólkirály lett. Egyedül is nyert Spanyol Kupát a csapatnak : 1962-ben az ő duplájával győzött a Real 2-1-re a Sevilla ellen. 1963-ban egy éven belül idegenben és otthon is mesterhármast rúgott a Barcának. Két BEK-döntőben is mesterhármasig jutott, ezek közül az egyiket egyedülálló módon mesternégyessé emelte. A Frankfurt ellen 7-3 alkalmával bemutatott parádéja hozta meg a madridi ötödik BEK-győzelmét, a két évvel későbbi Benfica elleni triplája csak egyéni sikert ért, „csapatban” az Eusébio vezette lisszaboniak nyertek 5-3-ra. A meccs után Puskás a mezével együtt jelképesen a stafétabotot is átadta a mozambiki születésű portugálnak. Hét évvel később,1969. május 20-án pedig végleg levette a mezt. Nyolcvanezren köszöntek el tőle a Rapid Wien elleni gálamérkőzésen a Bernabéu Stadionban.
BEK Bajnokok Európa Kupája
1961-ben megkapta a spanyol állampolgárságot.
1967-től edzőként kezdett tevékenykedni az Egyesült Államokban, Kanadában, Spanyolországba, Görögországba. A következő években újra Spanyolországban majd Chilében volt edző. Szaúd-Arábiában a válogatottnál edzősködött, ezután pedig visszatért Görögországba az AÉK-hoz. 1979 és 1984 között az egyiptomi al-Masri Klub edzője volt.1989 – 1991 között irányításával az ausztrál South Melbourne Hellas bajnoki címet és kupagyőzelmet szerzett.
1991-ben végleg Magyarországra költözött, ahol 1992-től az MLSZ(magyar labdarúgó szovecsege ) utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatója, végül pedig 1993-tól egy rövid időre a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya lett. 2000-től kezdődően Alzheimer-kórral és más betegségekkel küszködött, a kórházat csak ritkán hagyhatta el. 2006. november 17-én Budapesten hunyt el, halálát tüdőgyulladás utáni szövődmény okozta. A nemzet halottjaként temették el a budapesti Szent István-bazilikában. Erre a napra a kormány nemzeti gyásznapot rendelt el, és a temetést több tévé és rádió is közvetítette.
-A Puskás Ferenc-díjat (angol nevén FIFA Puskás Award) 2009-ben alapította a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) Puskás Ferenc emlékére. A díjat minden évben a legszebb gólt szerző játékos kapja -2002-ben stadiont nevezzenek el róla. A Népstadion az egykori csapatkapitány 75. születésnapján kapta a Puskás Ferenc Stadion nevet.
2001- Az évszázad legjobb férfi sportolója díj
-A világ minden táján ismerik a nevét. Mindig szeretetteljesen beszélnek róla, gondolnak rá, elismerik trükkjeit, érdemeit, sikereit.
Magyarország nyolc természeti és kulturális értéke került fel eddig az UNESCO világörökségi listájára.
Az UNESCO 1972-ben hozta létre a világörökségi programját. A programban résztvevő állam kötelezettséget vállal arra, hogy a területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára.
Budapest- a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
Magyarországon elsőként Budapest nyerte el a világörökségi rangot 1987-ben a Budai Várnegyed és a főváros Duna-parti látképéhez tartozó területekkel. A budai oldalon magába foglalja a Budai Várnegyed épületegyüttesét, a Gellérthegyet, a Szabadság-szoborral és a Citadellával, valamint a Gellért fürdőt.
A pesti oldalon a Duna-parti sáv jelenti a világörökségi területet, melynek legmarkánsabb épülete az Országház, a Magyar Tudományos Akadémia, Gresham-palota, és a pesti Vigadó. Ezen a szakaszon található négy Duna-híd, a Margit híd, Lánchíd, Erzsébet híd, és a Szabadság híd szintén része a Világörökségnek.
Hollókő – a hagyományőrző palóc falu
A Nógrád megyében található palóc falut, Hollókőt a Világörökség Bizottság Budapest mellett elsőként vette fel a Világörökség Listára 1987-ben.
Nem volt véletlen, hogy a nagyközönséget teljesen lenyűgözte. A legfontosabb feltételnek, azaz egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17-18. században kialakított falu a tradicionális építészet és a 20. századot megelőző falusi élet olyan, páratlan példáját mutatja meg, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Egy település, amely teljes szimbiózisban élt és él a mai napig a természettel, és nem mint szabadtéri múzeum, hanem mint élő közeg látogatható. Hagyományőrző lakói az épületek egy részét jelenleg is rendeltetésszerűen használják és büszkén mutatják meg őseik örökségét minden erre utazó vendég számára.
Aggteleki-karszt
Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt egybefüggő barlangrendszere 1995-ben került fel az UNESCO világörökségi listájának természeti értékei közé, mint példa a földtani és felszínalaktani folyamatok előfordulásra. A mintegy 2 millió éve kialakult barlangok rendkívül változatosak. A terület jelenleg ismert 712 barlangjából 273 nyílik Magyarországon.
A Világörökség barlangjainak túlnyomó része közép-triász (230-240 millió év) korú. A karsztvidék barlangjai kialakulásukat, képződményeiket, élővilágukat és méretüket tekintve is sokszínűek. Legtöbb közülük folyóvizes eredetű, melyeket a mélybe jutó vízfolyások oldó és koptató hatása alakított ki. Találunk még a Gömör–Tornai-karszton korróziós zsombolyokat (függőleges aknabarlang), melyek a mészkő szerkezeti törések által meggyengített részein, a beszivárgó vizek oldásával alakultak ki (például a Vecsembükki-zsomboly), valamint keveredési korrózió által létrehozott gömbüstszerű oldásos formákat.
Pannonhalmi Bencés Főapátság
Az ezeréves múltra visszatekintő apátság és a benne élő szerzetesközösség egyidős a magyar államisággal. A Kisalföld sík vidékéből kiemelkedő hegy, valamint hazánk történetének legkülönbözőbb építészeti stílusait bemutató épületegyüttes 1996-ban lett a Világörökség része. A Pannonhalmi Bencés Főapátság a magyar kereszténység bölcsője, fontos szellemi műhely. Híres iskolája ezeréves múltra tekint vissza, itt található a világ egyik legnagyobb szerzetesi könyvtára. Géza fejedelem 996-ban Tours-i Szent Márton tiszteletére alapította a monostort. Pannonhalma 1541-ben főapátsági rangot kapott, de a török háborúk idején végvárrá alakították, fél évszázadig pedig a szerzetesi élet is szünetelt.
Hortobágyi Nemzeti Park
A Magyarország egyik szimbolikus vidékének számító Hortobágy füves pusztái, gémeskútjai és a híres kilenclyukú híd 1999-ben kerültek fel az UNESCO világörökségi listára. A Hajdúság és a Tisza között elterülő hortobágyi Puszta Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, egyúttal az ember és a természet kétezer éves harmonikus együttélésének kiemelkedő példája.
A Hortobágyi Nemzeti Park esetében ezt az egyediséget és jelentőséget az jelenti, hogy a terület egy pásztortársadalmak által formált kultúrtáj, amely máig hordozza a több ezer éves hagyományos tájhasználat ép és látható nyomait, példázva egyúttal az ember és természet közötti harmonikus kapcsolatot.
Pécsi ókeresztény sírkamrák
A pécsi ókeresztény sírkamrák elnevezésű régészeti bemutatóhely Pécs belvárosának északnyugati részén, a pécsi székesegyház környékén található, a 4. századból fennmaradt nekropolisz, ahová a Sopianae (szofiane) római kori város ókeresztény lakói temetkeztek. A pécsi ókeresztény sírkamrák 2000-ben kerültek a Világörökség kulturális értékei közé. A sírkamra-együttes építészetét és falfestészetét tekintve igen sokoldalúan szemlélteti az Európában élt keresztény közösségek művészetét, hitét, valamint hitelesen mutatja be civilizációnk gyökereit.
Fertő kultúrtáj
A Magyarország és Ausztria területén elhelyezkedő Fertő-tó és az azt övező települések 2001-ben nyertek felvételt a Világörökségek közé. A Fertő-tó Európa nemzetközi jelentőségű vadvize és a kontinens legnagyobb sós vizű tava is egyben. A Fertő-tavat az UNESCO 1979-ben egyedi természeti értékei miatt bioszféra rezervátummá nyilvánította, az eurázsiai sztyeppe tavak legnyugatibb képviselője. A Világörökség Bizottság a Fertő-tavat, az azt övező településekkel együtt 2001-ben mint kultúrtájat vette fel a világörökségi listára.
Tokaji borvidék
A tokaji borvidék a világ első zárt borvidéke, 1737 óta Magyarország északkeleti részén a Zempléni-hegység déli, délkeleti lábainál található. Területe 88 124 hektár.
Az UNESCO Világörökség bizottsága mint kultúráját 2002-ben felvette a világörökségi listára Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj néven. A világörökségi helyszín 5922 hektár szőlőtermő területet és 27 települést foglal magában.
A borvidék jelképe és egyik központja Tokaj városa, amely világhíre révén egész Magyarország jelképévé vált. A város több évszázados borászati hagyomány, különleges építészeti örökség és helyi hagyományok őrzője.
Karácsonyi és szilveszteri vacsora Ludowicz Fanni nagyszüleinél 2020
Karácsony
A karácsonyi vacsorát halászlével kezdjük. Ez a leves pontyból készül.
A leves után sülthalat eszünk. A hal Krisztust szimbolizálja a katolikusoknál. Ezért esznek a magyarok ilyen sok halat karácsonykor.
A halászlé és a hal után jöhet a desszert. Ez lehet diós- vagy mákosbejgli,
illetve zserbó. A zserbó egy több réteges, diós, lekváros, csokis sütemény, amit Gerbeaud, egy svájci eredetű Magyarországon élő cukrász talált ki.
A vacsora után bontjuk ki az ajándékokat. Ehez ehetünk mézeskalácsot, ami egy puha, édes, fűszeres, diszített keksz.
Más apprósüteményt is ehetünk, mint például linzert. A linzer egy osztrák eredetű lekváros keksz.
Szilveszter és Újév
Szilveszter estéjén a Magyarok nem esznek nagyon sokat. Inkább mindenféle rágcsálnivalót készítenek, mint például sajtos masnit, pogácsát, virslit. Éjfélkor pezsgővel koccintanak és elénekelik a magyar himnuszt.
Január 1.-én lencslevest kell enni mert sok pénzt hoz. Ebben a levesben van kolbász, répa és krumpli.
A sok nehéz étel és édesség után káposztalevest leht enni. Ez savanyúkáposztából készül ami segiti az emésztést. Ebben a levesben is van kolbász és répa. Tejfölt lehet bele tenni.
A magyaróra összes tagja boldog új évet kiván Önnek!
A papucs, mint lábbeli, a török hódoltság idején került Magyarországra a XVI.- XVII században. Ezért a legelső papucsok a török papucsra hasonlítottak.
A papucs szó perzsa eredetű. Török közvetítéssel került a magyar nyelvbe.
Török majd arab átvétellel a francia nyelvben is létezik ez szó :“babouche”.
Szeged Magyarország déli részén van Románia határánàl.
Szegeden a papucsnak jellegzetes helyi változata alakult ki, ez lett a szegedi papucs. 19. században vált Szegeden a nők ünnepi és köznapi, valamint a férfiak köznapi viseletének részévé.
Elterjedését a polgári viselet átvétele és az 1879-es nagy árvíz után lekövezett utcák segítették elő. A lábbeli egyediségét, szegediségét a papucs elkészítésének és díszítésének módja adja.
Az eredeti szegedi papucs sarka úgy 3 cm magas.
A XX. században Szegeden a papucs egy divatos ruhadarab volt . Olcsóbb és hozzàférhetőbb volt a középosztàlynak és a módosabb parasztságnak, mint a bőr cipő. Az esküvőre gazdagon díszítették, a menyasszony papucsot viselt a tánc során. Ez a papucs bàrsonybol készült és kihímezték mezei viràgokkal, pipaccsal, nefelejccsel és búzaviréggal. Bojtot is raktak rá.
Miért mondják, hogy a szegedi papucsnak nincs párja?
Az eredeti szegedi papucs egy piskóta alakú kaptafàra készül és nem tudjuk , hogy melyik a bal vagy a jobb. Csak viseléskor dől el, hogy melyik lesz a bal-, illetve a jobblábas. Innen ered az a szolàs, hogy «A szegedi papucsnak nincs pàrja«.
A szegedi papucs még mindig létezik de ritka tárgy lett.
Attalai Zita cipőtervező, és Sallay Tibor papucskészítő mester modern módon újjáteremtették a szegedi papucsokat. „Elhagytuk a félpárasságot és háromféle kaptafasoron, párban készülnek a papucsok. A színes hímzések több modellnél a bőrrel, vagyis a fejanyaggal egy tónusban készültek, így finomabb, szolidabb formát kapott az eredeti hímzés.”
A cipőtervezőnek nagyon fontos a talp is. Minden egyes kiadáson új üzenet található a bőrtalpakon, amelyet egy magyar népdalból választottunk, de a mondanivalójuk kétségkívül aktuális ma is.
Tavaly novemberben jött létre a Szegedi Papucsért Alapítvány, amelynek célja, hogy a szegedi papucs hagyományát ápolja, átadja és fejlessze.
2018 szeptemberében a szegedi papucs felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékének listájára .
