A papucs, mint lábbeli, a török hódoltság idején került Magyarországra a XVI.- XVII században. Ezért a legelső papucsok a török papucsra hasonlítottak.

A papucs szó perzsa eredetű. Török közvetítéssel került a magyar nyelvbe.

Török majd arab átvétellel  a francia nyelvben is létezik ez szó :“babouche”.

 Szeged Magyarország déli részén van Románia határánàl.

 Szegeden a papucsnak jellegzetes helyi változata alakult ki, ez lett a szegedi papucs.    19. században vált Szegeden a nők ünnepi és köznapi, valamint a férfiak köznapi viseletének részévé.

Elterjedését a polgári viselet átvétele és az 1879-es nagy árvíz után lekövezett utcák segítették elő. A lábbeli egyediségét, szegediségét a papucs elkészítésének és díszítésének módja adja.

 Az eredeti szegedi papucs sarka úgy 3 cm magas.

A XX. században  Szegeden a papucs egy  divatos ruhadarab  volt . Olcsóbb és hozzàférhetőbb volt a középosztàlynak és  a módosabb parasztságnak, mint a bőr cipő.  Az esküvőre gazdagon díszítették, a menyasszony papucsot viselt a tánc során. Ez  a papucs bàrsonybol készült és kihímezték mezei viràgokkal, pipaccsal, nefelejccsel és búzaviréggal. Bojtot is raktak rá.

Miért mondják,  hogy a szegedi papucsnak nincs párja?

Az eredeti szegedi papucs egy piskóta alakú kaptafàra készül  és nem tudjuk , hogy  melyik a bal vagy a jobb. Csak viseléskor dől el, hogy melyik lesz a bal-, illetve a jobblábas. Innen ered az a szolàs,  hogy «A szegedi papucsnak nincs pàrja«.

A szegedi papucs még mindig létezik de ritka tárgy lett.

Attalai Zita cipőtervező, és Sallay Tibor papucskészítő mester modern módon újjáteremtették a szegedi papucsokat. „Elhagytuk a félpárasságot és háromféle kaptafasoron, párban készülnek a papucsok. A színes hímzések több modellnél a bőrrel, vagyis a fejanyaggal egy tónusban készültek, így finomabb, szolidabb formát kapott az eredeti hímzés.”

A cipőtervezőnek nagyon fontos a talp is. Minden egyes kiadáson új üzenet található a bőrtalpakon, amelyet egy magyar népdalból választottunk, de a mondanivalójuk kétségkívül aktuális ma is.

Tavaly novemberben jött létre a Szegedi Papucsért Alapítvány, amelynek célja, hogy a szegedi papucs hagyományát ápolja, átadja és fejlessze.

2018 szeptemberében a szegedi papucs felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékének listájára .

Ninon Pecoul