par Stéphanie David
Három híres magyart kiválasztani nagy feladat, hiszen végtelenül sok tehetséges embert adott Magyarország a világnak. Az élet minden területén találunk kiemelkedő képességű magyarokat, legyen az mérnöki, orvosi, irodalmi, művészeti, zenei vagy az üzleti világ. Ezért választottam egy tudóst, egy művészt és egy sportolót.
Szent-Györgyi Albert
Szent-Györgyi Albert Budapesten született 1893. szeptember 16-án. Tanulmányait a Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium diákjaként végezte, majd a Budapest Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Az első világháborút követően Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai kémia terén. Ezt követően a Cambridge-i Egyetemen, F. G. Hopkins biokémia tanszékén megszerezte második doktorátusát, ezútal kémiából, majd E. C. Kendall támogatásával egy évig az Egyesült Államokban dolgozott. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter hívására jö vissza Magyarországra, ahol 1931-től 1945- ig a Szegedi Tudományegyetem orvosi vegyésze intézetének professzora, majd a Budapest Tudományegyetem Orvostudományi Karának biokémia professzora volt. 1947 végén elhagyta az országot, és a Boston melle Woods Hole-ban telepedet le. 1962-i az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója volt. Kapcsolatait Magyarországgal mindig fenntartotta, az 1960-as évektől rendszeresen hazalátogatott. 1986. október 22-én Woods Hole-ban hunyt el. Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Megállapította az összetételét (C6H8O6) és hexuronsavnak nevezte el. Hazatérve Szegeden olyan növényi forrást keresett, melyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni hexuronsavat. Erre a célra a szegedi paradicsompaprika kiválóan megfelelt: 10 liter présnedvből 6,5 gramm hexuronsavat állítottak elő. 1932-ben Szent-Györgyi – és tőle függetlenül J. Tillmans – a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal. Javaslatára a hexuronsavat a skorbut elleni hatásra utalva aszkorbinsavnak nevezték el. Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin gyártás módszerét is kidolgozták. Az 1937-es élettani-orvosi Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert nyerte el a „biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért.” A Magyar Tudományos Akadémia 1945. május 30-án tiszteletbeli tagjának választotta.
Ő az egyetlen Nobel-díjas tudósunk, aki magyar állampolgár kent Magyarországon végzett kutatásaival érdemelte ki a legmagasabb tudományos kitüntetést.
Liszt Ferenc
Liszt Ferenc, 1811. október 22. született és 1886. július 31. halt meg. Minden idők legnagyobb zongoraművésze, neves zeneszerző, karmester és tanár. A magyar Zeneakadémia alapító elnöke és professzora. Rendkívüli hírnévre és elismertségre tett szert a 19. században, virtuóz zongora játéka ámulatba ejtette közönségét. Kortársai azt mondták róla, hogy technikailag korának a legfejlettebb zongoraművésze, sőt talán minden idők legnagyobbja. Liszt Ferenc volt az egyetlen kortárs művész, akinek a zenéjét Richard Wagner elismerte és hatással is volt rá. Tartós hírnevet szerzett rendkívüli digitális képességével – billentyű játéka a történelem legjobbja – páratlan ösztönű előadóművész, zenei fantáziája korát meghaladta. Liszt Ferenc valóban utánozhatatlan módon írta be nevét a zene történelmébe.
Top 5 leghíresebb művei :
Szerelmi álmok : A Szerelmi álmok Liszt Ferenc S.541-es műjegyzékszámú, három noktürnből álló zongoraciklusa, amely eredetileg dalciklusnak készült. A mű nyomtatásban 1850-ben jelent meg. Nagyon híres.
Magyar rapszódiák : A Magyar rapszódiák Liszt Ferenc tizenkilenc darabból álló zongorasorozata, amelyben magyaros témákat dolgozott fel. A sorozaton 1839-ben kezdett dolgozni, amely – több fejlődési fokozaton keresztül – 1885-re érte el végső változatát. A sorozat néhány darabjából zenekari változat, egyből zongoraverseny is készült.
Dante-szimfónia, magnificat tétel : A Dante-szimfónia Liszt Ferenc 1855–1856-ban komponált műve, amelynek ihletője Dante Isteni színjátéka volt. Ősbemutatója 1857-ben volt Drezdában, nyomtatásban 1859-ben jelent meg a lipcsei Breitkopf und Härtel kiadó gondozásában.
első zongoraverseny : Liszt Ferenc 1. (első), Esz-dúr zongoraversenye az egyik leggyakrabban játszott zongorára írt versenymű, népszerű az előadók és a közönség körében is. A mű 1830-tól 1856-ig íródott, összesen öt változata létezik. Bemutatója 1855-ben volt Weimarban, a zongoraszólót Liszt játszotta, a zenekart Hector Berlioz dirigálta. A mű 1857-ben jelent meg nyomtatásban.
Les préludes : A Les Préludes, Liszt Ferenc legismertebb szimfonikus költeménye, sorrendben a harmadik ebben a műfajban. A darabot 1854-ben mutatták be Weimarban, és 1856-ban jelent meg nyomtatásban, Lipcsében.
Puskás Ferenc
Puskást minden idők legjobb magyar futballjátékosának tekintik, amellett, hogy hazájában köztiszteletnek örvendett, a sportág számos nagy alakja, például Cruyff, Beckenbauer, Eusébio vagy Di Stéfano is nagyra becsülte. 1927. április 1-jén Budapesten született Purczeld Ferenc néven.
Apukája 1927-ben Kispestre igazolt, és miután játékosként befejezte pályafutását, edzősködni kezdett a kispesti utánpótlásnál. A fia és a grundok tehetséges fiai közül sokan bekerültek a korosztályos csapatokba ahol 1939 és 1950 között futballozott, majd a Budapesti Honvéd játékosa lett 1956-ig. Itt katona tiszti rangot kapott. Később ezért lett a beceneve Száguldó őrnagy.
1952-ben Sebes Gusztáv(szövetségi kapitány) vezetésével 2:0-ás győzelemmel az Aranycsapat (magyar labdarúgó válogatott) megszerezte a magyar labdarúgás első olimpiai aranyérmét. Hősként érkeztek haza Finnországból. A csapatkapitány Puskást a világ egyik legjobbjaként emlegették.
1954-ben a Svájci Világbajnokságon ezüstéremig vezette a válogatottat.
1950 és 1954 között a magyar nemzeti futball válogatott csapatkapitánya volt. A magyar válogatottban összesen 85 mérkőzésen 84 gólt szerzett.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc miatt nem tért haza a Honvéd külföldi túrájáról és Becsben maradt ahová rövidesen felesége és gyermeke is követte. A FIFA ezért kettő évre eltiltotta a labdarúgástól. 1958-ban,Kubala László közölte vele, hogy a Santiago Bernabéu, a Real Madrid elnöke várja. Edzőt is rúgtak ki miatta. Luís Carniglia edző mondvacsinált okból mellőzte az 1959-es BEK-döntőn, ezért Bernabéu menesztette. Alfredo Di Stéfano azt követően lett különösen jóban vele, hogy 1959 tavaszán az utolsó fordulóban, a Granada ellen gólpasszt kapott tőle, és Puskást megelőzve gólkirály lett. Egyedül is nyert Spanyol Kupát a csapatnak : 1962-ben az ő duplájával győzött a Real 2-1-re a Sevilla ellen. 1963-ban egy éven belül idegenben és otthon is mesterhármast rúgott a Barcának.
Két BEK-döntőben is mesterhármasig jutott, ezek közül az egyiket egyedülálló módon mesternégyessé emelte. A Frankfurt ellen 7-3 alkalmával bemutatott parádéja hozta meg a madridi ötödik BEK-győzelmét, a két évvel későbbi Benfica elleni triplája csak egyéni sikert ért, „csapatban” az Eusébio vezette lisszaboniak nyertek 5-3-ra. A meccs után Puskás a mezével együtt jelképesen a stafétabotot is átadta a mozambiki születésű portugálnak.
Hét évvel később,1969. május 20-án pedig végleg levette a mezt. Nyolcvanezren köszöntek el tőle a Rapid Wien elleni gálamérkőzésen a Bernabéu Stadionban.
BEK Bajnokok Európa Kupája
1961-ben megkapta a spanyol állampolgárságot.
1967-től edzőként kezdett tevékenykedni az Egyesült Államokban, Kanadában, Spanyolországba, Görögországba. A következő években újra Spanyolországban majd Chilében volt edző. Szaúd-Arábiában a válogatottnál edzősködött, ezután pedig visszatért Görögországba az AÉK-hoz. 1979 és 1984 között az egyiptomi al-Masri Klub edzője volt.1989 – 1991 között irányításával az ausztrál South Melbourne Hellas bajnoki címet és kupagyőzelmet szerzett.
1991-ben végleg Magyarországra költözött, ahol 1992-től az MLSZ(magyar labdarúgó szovecsege ) utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatója, végül pedig 1993-tól egy rövid időre a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya lett.
2000-től kezdődően Alzheimer-kórral és más betegségekkel küszködött, a kórházat csak ritkán hagyhatta el.
2006. november 17-én Budapesten hunyt el, halálát tüdőgyulladás utáni szövődmény okozta.
A nemzet halottjaként temették el a budapesti Szent István-bazilikában. Erre a napra a kormány nemzeti gyásznapot rendelt el, és a temetést több tévé és rádió is közvetítette.
-A Puskás Ferenc-díjat (angol nevén FIFA Puskás Award) 2009-ben alapította a Nemzetközi
Labdarúgó-szövetség (FIFA) Puskás Ferenc emlékére. A díjat minden évben a legszebb gólt
szerző játékos kapja
-2002-ben stadiont nevezzenek el róla. A Népstadion az egykori csapatkapitány 75.
születésnapján kapta a Puskás Ferenc Stadion nevet.
2001- Az évszázad legjobb férfi sportolója díj
-A világ minden táján ismerik a nevét. Mindig szeretetteljesen beszélnek róla, gondolnak rá,
elismerik trükkjeit, érdemeit, sikereit.